Az óra komplikációk nem komplikáltak. Ismeri a legfontosabbakat?
Szerző: Michal Pindura Hozzászólások: 0 Létrehozva: 2018.09.16
Ha egy órával kapcsolatban a komplikáció szót használják, az avatatlanok a legjobb esetben a reklamációtól tartanak, az informáltabbak csak ábrándozva elmosolyodnak. Mik is valójában a komplikációk? Bármik is legyenek, határozottan nincs semmi közük a defekthez a repülőtérre való úton, vagy egy okmányokkal teli pénztárca elvesztéséhez.
A komplikációk igazából strukturális változtatások a mechanikus karórák szerkezetének konstrukciójában, amelyeknek köszönhetően egy hozzáadott, többé – kevésbé szofisztikált funkcionalitást szereznek. A fentiekből közvetetten adódik, hogy a komplikációk nem érintik a digitális modelleket. Nem, mintha a képességeik, amelyekkel némelyikük rendelkezik, nem lennének komplikáltak a gyártásukat vagy azok megmagyarázását illetően, de azok a vívmányok sosem lesznek komplikációk, csak funkciók.
A valódi komplikációk inkább tulajdonságok, mint funkciók, és mindegyikük a klasszikus körmozgásból ered, amely a mechanikus karórák működésének az alapelvét képezi. A mérnöki bonyolultságból, amelyet csak a képzett órásmesterek képesek érteni, a komplikációk többnyire a mutatók és más, az adott célra tervezett indikátorok által vannak „emberi nyelvre” fordítva, amelyek általában az óra számlapján kerülnek elhelyezésre.
Szeretné tudni, mely komplikációk a legfontosabbak és az órások által leggyakrabban használtak? Tessék parancsolni, ezek azok:
1. DÁTUM
A nélkülözhetetlen órák, percek és másodpercek után a negyedik legelterjedtebb komplikáció. Feladata az aktuális naptári nap kijelzése. Az indikátor egyik napról a másikra fordul mindig éjfél körül, a jobb karóráknál azonnal, a szerkezetileg egyszerűbbeknél ez eltarthat néhány óráig is. Egyszerű dátum esetén a 31 napnál rövidebb hónapoknál szükséges a kézi korrigálás is.
2. A HÉT NAPJA
Kiegészítő komplikáció a dátumhoz, amely alapjában véve ugyanolyan szerkezeti beavatkozásokat igényel a kaliberbe. Vele ellentétben nincs szüksége korrekcióra – a vasárnap után ugyanis mindig hétfő jön. A hét napjának kijelzője lehet segédszámlap formájú kijelölt napokkal, vagy egy mellék ablakban, a dátum mellett kerül kijelzésre.
3. AUTOMATA FELHÚZÁS
A legkevésbé látható, de nagyon is lehetséges, hogy a leghasznosabb komplikáció. Az automata felhúzásnak köszönhetően nem kell az órát a korona tekerésével felhúznia. A megfelelő járáshoz elég viselni. A többiről a középponton kívüli súlyelhelyezéssel rendelkező rotor gondoskodik. A kéz mozgásánál a rotor forog és a mozgásából eredő energia először a rugóhoz, majd az óra szívéhez – a lendkerékhez tevődik át.
4. JÁRÁSTARTALÉK KIJELZŐ
Praktikus komplikáció, amely egy 0-tól 100 százalékig terjedő skálán (különböző formákban) elárulja, mennyi ideig lesz még az óra képes pontos időt mutatni. Főleg a manuálisan felhúzható óráknál kerül felhasználásra, amely így használója tudtára adja, hogy eljött a megfelelő pillanat a felhúzás rituáléjához.
5. KRONOGRÁF
A kronográf komplikáció nem más, mint egy stopper más köntösben. A klasszikus analóg stopperrel ellentétben viszont a lemért időkomponenseket néhány (általában két vagy három) regiszter közt osztja meg, amelyek külön-külön kerülnek kijelzésre.
6. HOLDFÁZISOK
Valószínűleg a legköltőibb komplikáció. Amennyiben azt szeretné, hogy az órája számlapja ne csak a mutatókról és a számjegyekről szóljon, akkor a grafikusan megformált égbolt a dagadó vagy a csökkenő Hold miniatűrrel egy ideális megoldás. Ez a komplikáció funkcionálisan az öröknaptárhoz hasonlít és ugyanúgy, mint nála, csak az órásmesterek ügyességétől és észjárásától függ, hogy a megfelelő beállítás után milyen hosszú ideig lesz szükségtelen az indikátor állapotának összehangolása az égen látható valódi Holddal.
7. RETROGRÁD KIJELZŐ
Az időmérő információk kijelzésének ritkábban látott módja. Leggyakrabban a kronográf perceivel, és, például a dátummal találkozhatunk retrográd, tehát tolató feldolgozásban. Hogy a nullás (kiinduló) pont egyértelműen elkülönüljön, a retrográd kijelzők nem kör-, hanem legyező-, illetve félkör formájúak. A skála végső értékét elérve a mutató visszaugrik (visszatolat) a nullára.
8. REPETÍCIÓ
Relatíve ritka komplikáció. Gyártási igényessége miatt a csúcsmanufaktúrák kiváltságai közé tartozik. Az óra ütő és rezonáló szerkezettel rendelkezik, amely pontosan meghatározott intervallumokban vagy bizonyos időben harangszóra emlékeztető hangokat ad ki. Minél bonyolultabb repetíciós mechanizmust tartalmaz az óra, annál több hangot képes az óra produkálni.
9. TOURBILLON
Királyi komplikáció, a zseniális svájci órásmester, Abraham-Louis Breguet műve, 1795-ből. Breguet hitte, hogy egy rotációs kalitkába elhelyezett lendkerék minimalizálja az egyirányú gravitáció hatását a hajszálrugóra, és ezzel növeli az óra pontosságát. Az, ami érvényes a statikus asztali órákra, a mindig mozgásban lévő karóráknál ugyan szinte tárgytalan, de a tourbillon a technikai szépségének és magas igényességének köszönhetően egészen a közelmúltig – a szoftveres 3D-s modellezés és az extrém pontos szerszámgépek korszaka előtt – az órásmesterek fejlettségének szimbóluma volt.
10. ÖRÖKNAPTÁR
Csúcsmértékű tudományág a dátum komplikációjának képzésében. Ahogy azt már körvonalaztuk a holdfázisoknál, az ilyen típusú naptár örökössége annak az időnek a hosszában rejlik, amely alatt nem lesz gondja a 31 napnál rövidebb hónapokban, a szökőévekben, sem más naptári anomáliák esetén. Az öröknaptár komplikációval rendelkező órák többsége egészen 2199-ig megvan anélkül, hogy korrigálni kellene.